IP- & CIDR-alhálózati számológép

Mi az a CIDR? A CIDR a Classless Inter-Domain Routing rövidítése, ahogyan 1993 óta méretezik a hálózatokat. Cím után perjellel és egy számmal írják, például 10.20.30.40/22. Az IPv4-cím alapjában 32 bit, az IPv6-cím 128 bit. A perjel utáni szám az előtaghossz: megmutatja, hány bit balról nevez meg hálózatot, a megmaradt bitek pedig egy gépet nevesítenek azon a hálózaton belül. A /22 22 bitet tart meg a hálózatnak, és 10 bitet hagy a gazdagépnek.

A méret olvasása: a gazdagép-bitek teszik nagyá vagy kicsivé a blokkot, mert minden további bit megduplázza a számot. A /24 8 gazdagép-bitet hagy, ami 256 cím; a /25 7-et hagy, és felére csökkenti 128-ra; a /23 9-et hagy, és 512-re nő. Egy hosszabb előtag mindig kisebb blokk: a /32 egy cím, a /31 két címes kapcsolat, a /30 négy cím, a /24 szokásos kis hálózat, a /8 pedig nagyon nagy. Ugyanez az érték netmaszkként is felírható, ahol a hálózati bitek egyesekké válnak, így a /24 és a 255.255.255.0 ugyanazt jelenti; az alábbi táblázat minden IPv4-előtagot felsorol a /0-tól a /32-ig.

Miért nevezik osztálymentesnek: a CIDR előtt a címeket néhány rögzített méretben osztották ki, A, B és C osztály néven. A legtöbb szervezetnek sokkal kevesebb kellett, mint egy B osztály, és sokkal több, mint egy C osztály, így rengeteg tér veszett kárba. A CIDR elhagyta a rögzített osztályokat, és lehetővé teszi, hogy egy blokk pontosan akkora legyen, amekkora szükséges. Az alábbi eredményekben látható címosztály csak történelmi címkeként maradt meg, mert egyetlen mai útválasztó sem hoz döntést belőle.

Mire használják: egy eszköz úgy dönt, hogy egy cél közvetlenül elérhető-e a helyi linken, vagy útválasztónak kell átadni, a hálózati címek összehasonlításával. A 10.20.30.40/22 esetén a hálózati cím az, amelyben a 10 gazdagép-bit nulla, így a 10.20.30.40 és a 10.20.31.9 is a 10.20.28.0/22-ben van, és közvetlenül elérik egymást, míg a 10.20.32.5 a 10.20.32.0/22-ben van, és útválasztón keresztül kell kilépnie. Az alábbi eredménytáblázat hálózati cím sora az értéket mutatja, amely bármely megadott címhez tartozik. Az IPv6 ugyanígy működik, nagyobb számokkal: a /64 egy hálózati szegmens szokásos mérete, a /48 egy egész telephelynek adott gyakori blokk, a /128 pedig egyetlen cím, a /32 megfelelője.

A számok kiszámítása: az előtaghossz azt jelzi, hány bit balról a hálózati rész, a fennmaradó bitek pedig a gazdagépek. A hálózati cím az, amelyben minden gazdagép-bit nulla; a broadcast-cím mindegyiket egyre állítja. IPv4 esetén egy szokásos pont-pont hálózat két címet tart fenn, így a /24 256 címet tartalmaz, de 254 használható gazdagépet. A /31-nek nincs broadcastja, mindkét cím használható, a /32 pedig egyetlen gazdagép-útvonal.

Megjegyzések a helyességhez: a id:address/prefix előtag nélkül egyetlen gazdagépnek számít. Az olyan netmaszk, amelynek a közepén lyuk van, mint a 255.0.255.0, érvénytelen, és elutasításra kerül, nem találgatják ki. Az IPv6 ugyanazokat a szabályokat követi 128 biten; a hagyományos nulla-alhálózati és csupa-egyes szabályok a régi osztályos IPv4-útválasztáshoz tartoznak, és itt nem alkalmazottak.

Adatvédelem: az oldal semmilyen módon nem kapcsolódik a hálózathoz. A beírt címek a böngészőben maradnak, nem naplózódnak és nem kerülnek továbbításra sehova.